2013.07.23.
23:23

Írta: woluz

Miért egészségtelen a finomliszt és a belőle készült kenyér, péksüti, tészta?

Egy olyan témával szeretnék viszatérni a blogra, amit szinte nap, mint nap megkapok. Nincs olyan ismerősöm, aki ne szegezte volna már nekem az alábbi kérdéseket, így most már nagyon megérett a dolog, hogy tisztázzuk ezeket. Miért egészségtelen a finom liszt? A krumpli? Az étolaj? A light kóla? A gyümölcscukor... és még sorolhatnám. Sorolom is... annyit lehetne regélni ezekről az ételekről, hogy azt hiszem ez több bejegyzést is megér. Ma viszont vegyük elő újra a finomlisztet.

Ha lemeradtál volna, itt el tudod olvasni a korábbi cikkem arról, hogy mit válassz finomliszt helyett:

Miért egészségtelen a finom liszt? 

Vagyis a kenyér, zsemle, kifli, péksütik, a gyros pita, a tészták, a nokedli, a torták, a fánkok...?

A gabonafélékből előállított lisztek malmi őrléssel készülnek. A mag három részből áll: héj, liszt test, csíra. A liszt test tartalmazza a főbb energiát: keményítő és fehérjék alkotják, jelentős a cukor-, zsír- és ásványi anyag tartalma. A héj rostban gazdag, a csíra pedig A- és E-vitamint, valamint ásványi anyagokat tartalmaz. A liszt annál értékesebb és egészségesebb, minél inkább hasonlít a teljes gabonaszem eredeti összetételéhez. A finomlisztből azonban hiányoznak a rostok, a vitaminok és ásványi anyagok. A hántolás következtében a búzamag belsejét és a héját a csírával elválasztják egymástól. Legmagasabb glikémiás indexű, legkevésbé egészséges, mert hasznos tápanyagot mondhatni, hogy nem is tartalmaz.

Glikémiás index

A lisztek és a belőlük készült kenyerek, pékáruk, sütemények esetében meg kell említeni a glikémiás indexet (GI) is.  Ez egy olyan számérték, amely arra utal, hogy milyen gyorsan szívódik fel az adott élelmiszerben lévő szénhidrát a szervezetben. Az alacsony glikémiás indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak, így hosszan tartó telítettség érzést okoznak, s biztosítják az anyagcserénk egyenletes működését. Ezzel testsúlyunk is jobban kontrollálható.

A gyorsan felszívódó szénhidrátok esetén a hirtelen vércukoremelkedés átmeneti inzulin-túltermelést okoz, aminek következtében az étkezés után 1-2 órával leesik a vércukorszint (jojó-effektus), ami éhségérzetet (és kísértést) okoz. Ismert, hogy pl. a finom lisztből készült főtt tészta vagy péksütemény után nagyon hamar megéhezünk, még akkor is, ha a tápanyagbevitel több mint elégséges volt.

A fehér kenyér magas, a teljes kiőrlésű alacsony glikémiás indexű. A köztudatban az él, hogy minél sötétebb színű egy kenyér, annál egészségesebb. Erre játszanak rá a boltokban kapható barna színű, gusztusosan magokkal megszórt kenyerekkel is, melyek nem mindegyike az, aminek látszik, vagyis sokszor maláta vagy karamell alapú színezéktől kapják színűket. Ezek a kenyerek általában finomliszt alapúak, s tele vannak mesterséges adalékokkal (pl.: térfogatnövelő, kelésgyorsító, tartósítószer).

Leggyakoribb lisztfajták

Ha biztosra akarunk menni, mi is elkészíthetjük saját házi kenyerünket, melyet a magunk ízlése szerint süthetünk akár kenyérsütő géppel vagy a sütőben. Ehhez nyújt segítséget a következő felsorolás, mely a boltban kapható leggyakoribb liszteket mutatja be.

Finomliszt

A hántolás következtében a búzamag belsejét és a héját a csírával elválasztják egymástól. Legmagasabb glikémiás indexű, legkevésbé egészséges.

Teljes kiőrlésű liszt

A teljes gabonaszemet tartalmazza, minden jótékony tulajdonságával: rost, ásványi anyagok, vitaminok, energia. Alacsony glikémiás indexű, egészséges.

Rétesliszt

Csak a mag közepét tartalmazza, és nagyobb szemcséjűre őrlik, mint a finomlisztet. Ragadós, nyúlós, ezért leginkább panírhoz, palacsintához, nokedlihez, rántáshoz használjuk.

Graham liszt

A gabonaszem összes alkotórészét tartalmazza, beleértve a korpát és a csírát is. A malmi előkészítés során csak a külső, szennyezett, vékony héjréteget távolítják el. A Graham lisztet gyakran azonosítják a teljes kiőrlésű búzaliszttel, a kettő közötti különbség ugyanis csupán a szemcseméretben mutatható ki.

Tönkölybúza liszt

Kimagaslóan magas fehérjetartalmú, ásványi anyagokban, vitaminokban és enzimekben gazdag. Egyik ősi gabonánk, most újra reneszánszát éli. Sütéshez, főzéshez sokoldalúan használható.

Rozsliszt

A rozsliszt fehérjéi nem állnak össze sikérré, mert a növényi nyálkaanyagok megakadályozzák a nagy molekulák kialakulását, ezért csak rozslisztből nem célszerű kenyeret készíteni, keverni kell más lisztfélével (max. fele-fele arányban). A vizet jobban magába zárja, ebből adódóan tovább marad friss állapotban, mint a búzalisztből készült kenyerek.

Zabliszt

Mivel nincs sikértartalma, keverni kell más liszttel, ha sütni akarunk vele. Magas a fehérje-, rost- és olajtartalma, az egészséges táplálkozás egyik fontos eleme. Víz hatására nyákot képez, amely védi a gyomor- és bélrendszert. A gluténérzékenyek egy része a zablisztet képes fogyasztani.

Durum liszt

Magasabb a fehérjetartalma, mint a sima búzalisztnek, ezért nem dobja meg olyan hirtelen a vércukor szintet, hanem felszívódása egyenletesebb. Mediterrán fajta, egészséges. Tésztafélékben ideális választás. Tapasztalat, hogy könyebb lesz tőle a tészta, mint például ha zabliszttel készítenénk,

Kukorica- és rizsliszt

Gluténmentesek, apró babák és lisztérzékenyek is fogyaszthatják.

Források

http://noitestkultura.com/2012/02/07/amit-az-egeszseges-lisztekrol-tudni-erdemes/

http://hu.wikipedia.org/wiki/Glik%C3%A9mi%C3%A1s_index

Szólj hozzá!

Címkék: Liszt

A bejegyzés trackback címe:

http://eletmodvaltasrafel.blog.hu/api/trackback/id/tr665396125

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.