Az előbb voltam futni és futás közben cikáztak a fejemben a gondolatok, mi mindent el szeretnék mondani a futásról, ezért még frissiben leültem gyorsan, hogy kigépeljem magamból.
Futás. Szerintem sokan nem szeretik, sőt kifejezetten utálják és az utolsó dolog lenne, amire vetemednének. Mert unalmas meg szar. Meg fárasztó, meg szar. Valahogy én is így láttam 1 évvel ezelőtt.
Én és a futás
Minden ott kezdődött, hogy tavaly tavasszal elhatároztam, hogy formába hozom magam a nyárra. Naivan úgy gondoltam, ha mozgok kicsit, akkor minden frankó lesz és pity-puty leadok 3-4 kilót. Akkor még nem voltam tisztában egy-két aprósággal, például, hogy a dolgok nagyrésze a konyhában dől el és nem a futócipőben.
Télen még járogattam edzőterembe csoportos órákra, de mivel pénzszűkében voltam és megjött a jó idő, és baromi fantasztikus helyen laktam, megbeszéltem magammal, hogy a leg pénz és időtakarékosabb mozgásforma az a futás lesz, úgyhogy nincs mese. Meg még azt is mondogattam magamnak, hogy szabadban futni talán egy fokkal jobb lesz, mert ha nagy kört futok terepen, akkor nem tudok kiszállni a futásból, mint a futópadon, mert vissza is kell valahogy érnem a starthoz.
Még egy valami hiányzott mielőtt neki vágtam volna a kalandnak. Kellett egy program, amivel le tudom mérni, hogy mennyit futok. Noh mert az hogy néz ki, hogy csatakra futom magam, és aztán a végén kiderülne, hogy a buszmegálló messzebb van, mint a táv, amit letoltam az 1 órának tűnő 3 perc alatt :D noh meg akkortájt vettem meg az első okostelóm, és még jó, hogy kiakartam próbálni a GPS trackelést is. Azt hiszem 3 programmal ismerkedtem és próbálkoztam végül határozottan állíthatom, hogy a legjobb a RunKeeper. Nem kell neki Internet a trackeléshez csak GPS és az adatokat utólag küldi el weboldalra. Szóval szerintem baromi motiváló egy ilyen kis progi, mert nem csak úgy futsz a vakvilágba, hanem kerek perec látod az időd és a megtett távot. Nekem mindig a kezemben van vagy a zsebemben van a teló, nem futok RunKeeper nélkül :P
Elkezdtem futni Budaörsön a dimbes-dombos hegyes-völgyes terepen és nem is volt rossz. Halál büszke voltam magamra amikor kb. 2,5 km-er után egyben visszaértem (másik programmal nem volt túl sikeres a trackelés, és nem tudtam pontosan) aztán meg volt az első 5km-em és nem haltam meg. A számításaim bejöttek. Terepen sokkal jobb volt futni, szabadban voltam, sütött a nap, nem volt visszafordulás és motiváltak a km-ek a trackelő programban. Egyébként sok eredményt nem tudtam felmutatni, persze jó volt, abból a szempontból, hogy mozogtam, meg jó érzéssel töltött el, hogy meg tudtam csinálni az adott távot, de formálódni vagy fogyni nem fogytam, mivel ugyanúgy edtem minden (szart) továbbra is. Meg hát ugye a futást nem alakformálásra találták ki. Bár a dombon felfelé futás után, azért mindig éreztem másnap a seggem, de ez terep függő :)
Másik dolog, ami miatt még ódzkodtam futástól, azaz, hogy képtelen vagyok hosszabb távot megállás nélkül lefutni. Bele kell sétálnom, nem bírom. Hozzáteszem, hogy a mai napig sem bírom. Illetve lehet, hogy ma már végig tudnék kocogni egy 5-6km-re s távot sétálás nélkül, de nem akarok. Nem jött meg hozzá a kedvem, nekem az intervallumos dolog sokkal jobban bejön. És mint utólag rájöttem, tulajdonképpen már az elejétől kezdve így futok, csak akkor még nem voltam tisztában azzal, hogy mit csinálok és hogy miért is jó az intervallumedzés. Illetve nem kötöttem magam időhöz, tehát érzésre futottam és sétáltam (a sétát mindig igyekeztem rövidre fogni, csak egy kicsit normalizálódjon a pulzusom és a légzésem). Ma már szépen beállítom az időket a runkeeperbe, aki aztán kurjangat a kezemben :) Sprint, normál tempó, és a séta között váltogatom a dolgot. Nem érzem magam attól kevesebbnek ma sem, és egy évvel ezelőtt sem, hogy én bele sétálok a futásba. Mert a lényeg az, hogy megcsináld, hogy végig fusd a távot, és szard le az időt, fuss lassabban, kocogj. Ha úgy érzed meg kell állnod, akkor sétálj bele, aztán nyomd tovább. Lesz jobb is, ha az a célod, hogy ne állj meg.
Ami a lenyomott km-ek mellett jó érzéssel tölt el, azaz, hogy eljutottam arra a szintre, hogy muszáj és a kényszer futás helyett ma már kedvből csinálom. Vannak napok amikor kifejezetten rám tör, hogy futni AKAROK. Persze ebben az is benne van, hogy az állóképességem javult, és nyilván nem akarok már minden percben meghalni, de a fokozatosság itt is, mint ahogy minden más sportágnál is érvényes. Ha valaki egy évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy anyámmal együtt, hétvégén, reggel felkelünk azért, hogy önszántunkból elmenjünk 5-6-7 km-eket futni, akkor arcon röhögöm.
A túl sok kardió izomvesztéssel jár?
Ha valaki esetleg attól félni, hogy kardió tartományban fut, és ezért lepattog róla az izom, akkor ne fusson. Sokat olvastam a témában, személyes véleményem a fejemben lévő eddigi ismeretanyag alapján, hogy szerintem mindenkinek kellene valami állóképesség fejlesztő sportot űznie. Erősíti a szívet, a tüdőt, fittebb leszel. Nyílván, ha 2-3-4 órákat futnál naponta, akkor valóban olyan ropi lennél nulla izommal, mint a hosszútávfutók. Ha heti 1-2-3 alkalommal beiktatsz egy kis futást (40-50 perc) és mellette nem koplalsz, hanem rendesen eszel, semmi bajod nem lesz. Nem fogja ledobni a tested gondolkodás nélkül az összes izmodat. Ha meg esetleg intervallumban nyomod és a pulzusod felváltva van aero és cardio tartományban, akkor még tutibb.
Fokozatosság
Természetesen, mint korábban írtam fontos a fokozatosság. Túlsúlyosoknál, térdfájósoknál főleg. Gyors sétával, lassú kocogással kezdj, szoktasd magad a terheléshez.
Technika
Fontos lenne még a helyes futótechnika is, amit szerintem a világon a legnehezebb elsajátítani, főleg ha egyszer már rosszul futsz. Biztos vagyok benne, hogy én is szarul futok, de mivel mostanában már háttérbe szorult a futás és heti 1 vagy 2x futok, mellette erősítem a térdem (láb, comb, vádli, far), és 4 hónapig kúraszerűen szedtem porc és ízület erősítő készítményt nem aggódom egyelőre a térdfájás miatt. Mondjuk, nem lenne rossz megtanulni a futást, de ahhoz sokat kéne játszani, meg figyelni magam futás közben és egyelőre nem volt időm ezzel foglalkozni.
A helyes futó technika elmélete egyébként, valami olyasmi lenne, hogy még mezítlábos is kényelmes, vagyis tulajdonképpen mezítláb meg lehetne tanulni, mert akkor rá vagy kényszerítve a helyes futásra. Érzed ha rosszul lépsz vagy oda csapod a sarkad, mert fáj, míg cipőben (a magas kipárnázott sarok miatt) ezt nem érzed. Épp ezért a jó futócipő lapos és nincs sarka.
A helyes futótechnikáról pár cikk:
Cipővásárlás
A másik pedig a cipővásárlás kérdése, mert ugyebár a futó cipő egészen más, mint egy edző cipő:
Nyújtani pedig természetesen futás után se felejts el. Eléggé be tud állni a lábad, ha nem teszed (tapasztalat :S)
Runkeeper
- Kell készíteni egy accountot (ezt az iphone vagy android alkalmazáson keresztül is megteheted, sőt ha jól tudom még nokiára is létezik).
- GPS, ha megtalálta magát mehet a futás.
- Nem szükséges hozzá adatkapcsolat (csak az elején az első bejelentkezéshez)
- Lehet benne mindenféle edzéstervet beállítani, én például intervallum futásra használom ezt a funkciót. Hangosan mindig bemondja, az időket, amikor intervallumot kell váltanom.
- Hangosan közli 5 percenként, hogy hány perce futsz, mennyit futottál eddig, és milyen átlag sebességgel.
- Lehet szünetet tartani vagy automatikus szünetre kapcsolni (ha megállsz, akkor pár mp után le-pause-olja magát)
- Lehet fényképet készíteni trackelés közben, amit ment a futáshoz és a GPS koordinátához.
- A weboldalon még részletesebben mindenféle grafikonon kielemezheted a futásodat
- Mindenféle célokat be lehet állítani a weboldalon (távok, idők, súlyvesztés, stb.).
- Méri a szintkülönbséget is.
- Utólag is be lehet jelölni térképen, hogy milyen útvonalon futottál.
- Más sportokat is fel lehet vinni a weboldalon (pl.: séta, hegymászás, biciklizés, ellipszis tréner, stb.)
- A weboldalon van hírfolyam, ahol látod az ismerősid aktivitását, és térképen akár az ő útvonalukat is megnézheted.
- Facebookra és twitterre is ki lehet postolni az aktivitásod.
- A program használata ingyenes, persze vannak fizetős részei is, de nekem még sosem volt szükségem ilyen extrákra.
Mindig mindenki azt a nyomorult mondatot ismételgeti, hogy minden fejben dől el. Tudod miért? Mert ez így van!
Utolsó kommentek